Képernyőidő útmutató gyerekeknek
Hasonlítsd össze gyermeked képernyőidejét
Hogyan számol az összehasonlító eszköz
A megadott napi képernyőidőt a kalkulátor egyszerűen megszorozza héttel, hogy egy jól áttekinthető heti összeget kapj, majd ezt veti össze egy életkor szerinti ajánlott küszöbbel: 18 hónapos kor alatt a küszöb 0 perc (vagyis a képernyőidő elkerülése az irányelv, leszámítva a családdal folytatott videóhívásokat), 18–23 hónapos korban napi 30 perc, 2–5 év között napi 60 perc, 6 éves kortól pedig a kalkulátor tájékoztató jelleggel napi 120 perces (2 órás) benchmarkkal számol. Fontos tudni, hogy a legújabb szakmai ajánlások iskoláskorú gyerekeknél már nem egyetlen rögzített óraszámot javasolnak, hanem családi médiatervet — a 2 órás érték itt inkább összehasonlítási kiindulópont, nem szigorú felső határ.
A "különbség" sor egyszerűen a heti tényleges és a heti ajánlott mennyiség közti eltérést mutatja órákra átváltva — pozitív érték esetén az ajánlott fölött, "irányelven belül" jelzés esetén az ajánlott alatt vagy azzal egyenlő szinten van a megadott érték.
Amire érdemes figyelni
A hazai szakmai konszenzus (több hazai gyermekgyógyászati és médiabiztonsági szervezet közös, úgynevezett Képernyőidő-csökkentési Chartája) a nemzetközi ajánlásokhoz hasonlóan azt javasolja, hogy 3 éves kor alatt lehetőleg egyáltalán ne legyen képernyőidő, leszámítva a távoli családtagokkal folytatott videóhívást, és hogy 10 éves kor alatt a gyereknek lehetőleg ne legyen saját okoseszköze, 14 éves kor alatt pedig ez továbbra sem javasolt elsődleges megoldásként. Ezek az irányelvek szigorúbbak, mint amit ez a kalkulátor számszerűen összehasonlít, ezért érdemes a kapott számok mellett ezt a tágabb kontextust is figyelembe venni, különösen a legfiatalabb korosztálynál.
A képernyőidő puszta mennyisége önmagában nem mond el mindent — a tartalom minősége (oktató vs. passzív szórakoztató jellegű), az, hogy a gyerek egyedül vagy szülővel együtt nézi-e, és hogy a képernyőhasználat kiszorítja-e az alvást, a mozgást vagy a személyes kapcsolatokat, legalább annyira számít, mint a percek összege. Ezért ezt az eszközt inkább beszélgetésindítónak és tájékozódási pontnak érdemes tekinteni, nem szigorú, betartandó limitnek.
Források
Az irányelvek az Amerikai Gyermekgyógyász Akadémia (AAP) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásait összegzik. A hazai szakmai konszenzusról és a Képernyőidő-csökkentési Chartáról a EgészségVonal (a Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztató portálja) nyújt bővebb tájékoztatást. Ez az eszköz tájékoztató jellegű összehasonlítás, nem helyettesíti a családi médiaterv kialakítását vagy a gyermekorvosi tanácsadást.